HUNGARY

Ajánlott írások, tanulmányok és oldalak

dr. Tanka Endre

Tanka Endre : A magyarságnak is szembesülnie kell az ötödik generációs elektromágneses mikrohullámú sugárzással (5G EMF)
(in: Nagyot és szépet. A Százak Tanácsa, 2020. 263 – 272. o.)

Eddig nem ismerhettük és senkit nem kérdeztek meg, hogy kell – e ez nekünk. Aztán 2019 őszén hozzánk is berobbant: a digitális jólét és a virtuális tér korlátlan kiterjesztésének hamis boldogságtudatát sulykoló reklámozás után a Vodafone megkezdte a főváros belső kerületeiben és a Duna vonalán az 5G hálózat telepítését. Arról sem előtte, sem azóta nem esett szó, hogy mi ennek az ára, lehet akár a globális életpusztítás? A tudomány tragikus történelmi tévedéseiből az emberiség rendszerint nem tanul. (Ld. pl. a DDT és más növényvédő szerek élelmezést forradalmasító hatása helyett az egész élővilágot roncsoló, súlyos következményeit Rachel Carson „Néma tavasz” – a nyomán /1962/. A DDT méreghatása az anyatejben még ma is jelen van.) Ehhez az 5G EMF mesterséges sugárzás veszély – képlete minőségében nem is rokonítható, mert – leszámítva a közvetlen életpusztító hatásait – azzal fenyeget, hogy a mesterséges intelligencia leválthatja és a földi létből kiiktathatja az embert.

Prof. Dr. Tanka Endre írása a Százak kötetében:
Tanka Endre: A magyarságnak is szembesülnie kell az ötödik generációs elektromágneses mikrohullámú sugárzással (5G EMF)Tanka Endre: A magyarságnak is szembesülnie kell az ötödik generációs elektromágneses mikrohullámú sugárzással (5G EMF)

2020. október 12.

_______________ *** ________________

Dr. Rockenbauer Antal

Megjelent Dr. Rockenbauer Antal professzor úr új könyve „A kvantummechanikán innen és túl” címmel a Scolar kiadó gondozásában.

A könyv bemutatójára 2017. november 16-án került sor.

2017. október 26.

_______________ *** ________________

dr. Tanka Endre

Elkészült Tanka Endre professzor úr új könyve „Földrablások a világban és magyar földvédelem” címmel. A kiadás előtt álló mű fülszövege alább olvasható:
„A mai civilizációs világválságban a föld, az édesvízkészletek és a helyi energiaforrások közösségi birtoklása a túlélés feltétele. A tőke globális uralma az új világrendet azonban olyan hatalom – összpontosítással építi fel, amelynek egyik követelménye, hogy a világélelmezés monopóliuma felett kizárólagosan rendelkezzék. Ehhez kell a föld tőkés elsajátítása is. A tőkeerő világuralmi nyomulása ezért hozta létre a földrablások új, hatékony intézményrendszerét. Ez kizárja, hogy az állam közérdekből, szabadon dönthessen az államterületét adó föld sorsáról, annak a polgárait szolgáló tulajdoni és használati szabályozásáról. Helyébe, intézményi magán – hatalmával, a tőkeszerveződés lép, amely gátlástalanul átgázol a nemzetállam jogán és a földalapot az őt szolgáló eszköztárral újraosztja az általa kijelölt társadalmi szereplőknek.”


Tovább »

2017. szeptember 3.

_______________ *** ________________


Raffay Ernő új könyve

Megjelent Raffay Ernő történész harmadik Ady Endréről és a szabadkőművességről  szóló könyve.

Ha ma élne Ady Endre, akkor melyik pártra szavazna? Támogatná-e a migrációt? Mi lenne a véleménye az Európai Unióról?

Hihetetlennek tűnik, de pontos választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. És nem csak ezekre. Vajon mi mozgatta és mi vitte a zseniális költőt a különböző eszmei irányzatok felé? Ady tényleg egy zseni? Milyen viszonya volt a zsidósággal, a zsidó nagytőkésekkel, a keresztényekkel? Igaz, hogy néha antiszemita volt? Miért kereste, miben, mikor és hol találta meg Istent? Mi vitte a szabadkőművesség irányába és miért lépett be a Martinovics páholyba? Miért lett munkatársa a Nyugat című folyóiratnak? Utóbbi nem tűnik izgalmas kérdésnek. Pedig az.

A 110 évvel ezelőtt alapított Nyugatról és legfontosabb szerzőjéről, Ady Endréről könyvtárnyi szakirodalom született, de egyik munka sem tér ki az igazi háttérre. Egyik sem ad választ arra a kérdésre: miért, kik és milyen céllal alapították a Nyugatot? Miért volt szükség Ady Endrére? Ki volt Ignotus? Igaza volt-e Octavian Goga, az egyik legnagyobb román költő bírálatának? És vajon hogyan kerül a képbe Németh László, Babits Mihály és Móricz Zsigmond? Lényegtelen kérdések, nem is gondolnánk, mennyire fontosak a válaszok.

Az eddigi irodalomtörténet- és történetírás kutatói kizárólag a folyóiratokban és könyvekben, azaz írásban a nyilvánosság előtt megjelent műveket, álláspontokat elemezték. Azonban a lényeges világnézeti és politikai folyamatok csak akkor érthetőek meg teljes mélységükben és ok-okozati összefüggéseikben, ha az érintett személyek titkos szervezetbeli szellemi-ideológiai tevékenységét is bemutatjuk és elemezzük. Enélkül bizony csak csonkák lehetnek mind az irodalomtörténeti, mind az eszmetörténeti elemzések.

Raffay Ernő levéltári forrásokra támaszkodó újabb kötete tabukat dönt le, olyan kérdésekre ad válaszokat, amelyeket a tudományos élet fel se mert tenni. Kutatásaival újraírja a XIX. század végének és a XX. század elejének magyar történelmét és irodalomtörténetét.

2017. szeptember 1.

_______________ *** ________________

A boszniai piramisok

A történelmi ismeretek átírását kikényszerítő – dr. Semir Osmanagic által feltárt –  boszniai piramisok és faragott köveinek rovásjelei. Képekkel illusztrált ismertető itt, főként az íráskutató házaspár, Friedrich Klára és Szakács Gábor tolmácsolásában.

katt. ide:      http://www.rovasirasforrai.hu/Kitekinto.htm#bosznia

2017. szeptember 1.

_______________ *** ________________

Történelem

A magyar történelem honfoglalás előtti időszakának megismeréséhez ajánljuk, a közel 200 éve munkálkodott Horvát István egyetemi tanár munkáit. Ő volt az Országos Széchenyi Könyvtár első ,,igazgatója.” Az ógörögül, héberül és latinul is értő tudós, saját bevallása szerint több, mint 500 oklevelet és történelmi munkát áttanulmányozott. Mivel könyveiben mindig pontosan hozza az idézett helyeket, így munkái kiváló forrásműként szolgálhatnak a történelmet kutatni szándékozók számára.

Művei iránt érdeklődni lehet Pitlu Jánosnál, a 06-30-8489106 számon.

2016. október 11.