HUNGARY

Kultúra

 

          Kreatológia

Dr. Magyari Beck István a BCE professor emeritusa

 

A kultúra és az alkotás eredetét érdekes módon nem a humán tudományok, hanem a genetika világította meg. Ugyanis Watsontól és Berrytől tudtuk meg, hogy amit mondott a filozófus J. Locke, miszerint az ember üres edény. Amelyet a tanulás és a tudás tesz homo sapiensé. Az említett kutatók nem határozták meg sem a kultúra, sem pedig az alkotás fogalmait. Ők csak a genetikai ürességet állapították meg. Ami azt jelenti, hogy a hulladékban nincs biológiai program,  A kutatásaik szerint mindössze 1, illetve 2% bennünk egészséget, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk biológiailag determinálva. Az emberi genom 98 vagy akár 99%-ban junk, azaz hulladék. Az emberi test nem hordoz magában programot, inkább a szabadságfokok nagyságával tűnik ki. Az ízületek bősége és hajlékonysága számos cselekvésre adnak módot. És a feladat inkább a központi idegrendszer gátlásai, amelyek útját állják a kaotikus viselkedésnek.

Ilyen körülmények között az embernek kellett és kell, illetve fog kelleni kipótolni ezt az űrt. Mivel? A mesterséges – azaz megalkotott – emberi programmal. Mondhatjuk úgy is, hogy mesterséges szellemi génekkel. Nos, ez a program maga a kultúra és az alkotás révén az ember beteg – génszegény – állatból egészséges ember lesz. Itt lehet vitába szállni S. Freuddal, aki az embert állandó betegnek tartja, mert a kultúra gátolja az emberi szükségletek kielégítését. Miáltal az ember állandó harcban él az elnyomott szükségleteivel. Tehát szerinte az egészség a természeti ösztönök állandóan le vannak tiporva. A modern genetika azonban – éppen fordítva – a természetes szükségletek kielégítését éppen a kultúra teszi lehetővé a szocializálódás eredményeként. A kultúra nem csak szellemi, hanem anyagi formában is létezik, mint festészet, építészet, írás, zene, sport stb. egy mondatban az ember születésekor beteg, a jó iskola viszont meggyógyítja.

A kultúra teremtése, fejlesztése és majdan a bukása az alkotás eredménye. De az alkotás távolról sem csak innováció. Az innováció csak az alkotás egyik dimenziója. Háromféle innováció határozható meg. Van innováció, amely fejleszti a társadalmat. Viszont létezik olyan is, amely bukáshoz vezet. Végül beszélhetünk horizontálisan ható innovációról, amely se lefelé, sem fölfelé nem visz, csak előre. Ilyen például a divat. Ugyancsak a kultúrák között 2 típust találunk. Az egyik – nevezzük „A” kultúrának – ez fölfelé és fejlődéshez vezet. A másik kultúra – nevezzük „B” kultúrának. Ez viszont a bukáshoz vezet. Ezek után rákérdezhetünk: milyen kultúrában élünk ma, itt Európában. Félek, azt kényszerülök mondani, hogy a jelen kultúrában több a „B” kultúra eleme, az „A” csak lappang a gondolatainkban és a tetteinkben. Ezekben az esetekben az emberiség jól ismert gyakorlata a múlt felé fordul, és azt folytatja, de más irányban. Lásd példának a reneszánszot és klasszicizmust. Ami engem illet, én ilyen minta példának az európai ezüstkort tenném meg mintának. Magyarország esetében ez 1867-től az első világháború kezdetéig 1914-ig teljesedett be.

Ezért is javasoltam 1987-től az Észak-Amerikai Egyesül Államokban egy új tudománynak – a Kreatológiának – a létrehozását, amiért 1991-től Alex Osborn Professor lettem a New York State University College in Buffalo Center for Studies in Creativity által. Akkoriban 12 ketten kapták meg ezt a címet. 6 személyt az USA-ban és 6 személyt az USA-n kívül. Ma már 14-en vagyunk. A többi megtisztelő címet nem sorolom föl, mert nem ez az érdekes, hanem a hamleti kérdés: „Lenni vagy nem lenni”.  Ugyanakkor érdekes lehet, hogy milyen intézeteket – egy időben vagy utána – hozott létre a kreatológia. Egyidőben Dr. Golestan Hashemi „HEAD OF THE IRAN RESEARCH CENTER OF CREATOLOGY Isfahan, Iran”. Utána Dr. Rita Bebre „DIRECTOR OF THE SCIENTIFIC INSTITUTE OF CREATIVITY, Riga, Latvia”. Továbbá Professor Rosella Tomassoni „HEAD OF THE HUMAN AND SOCIAL SCIENCES DEPARTMENT UNIVERSITY OF CASSINO, Cassino, Italy. Találkoztam USA, ausztrál és orosz anyagokkal a kreatológia tárgyában.